üdvözöllek kedves olvasó!
nagyon köszönöm, hogy szánsz néhány percet erre az írásra.
nem tudom, hogy ez valami asztrológia-izé-e, de a szülinapom előtt mindig iszonyat felpörögnek az események, és számlálhatatlanul történnek velem a jó dolgok. nem kezdenék itt hosszasabb öntömjénezésbe, de annyit talán érdemes elkotyognom, hogy meghívtak beszédet tartani magyarország legeslegelső podcast fesztiváljára budapestre, május 31-re.
ha téged is érdekel a podcastek világa, és ott leszel, akkor mindenképpen szólíts meg, ha észreveszel, hogy pacsizhassunk - bár valószínűleg be leszek szarva a 15:35-ös fellépésem közeledtével.
nagyjából már megírtam a rám osztott témában az előadás szövegét, de gyűjtök még hallgatói véleményeket az ügyben. ezt osztották rám: kik ne szerepeljenek podcastekben? szerinted? írd meg nekem erre az emailre válaszolva! köszi
nyilván provokatív a téma, és örülök, hogy nincsenek hivatalos szervek, akik eldöntsék, ki ragadhat mikrofont, meg ki nem - de ez nem mindig volt így.
az 1980-as évek magyarországán a média állami irányítás alatt állt, és három kategória létezett: tiltott, támogatott, tűrt.
a tiltott produkciók olyan kulturális alkotások voltak, amelyeket a kormányzati szervek, az állampárt vagy a rendőrség betiltottak vagy cenzúráztak.
ezek lehettek például filmek, színdarabok, könyvek vagy zeneművek, amelyek valamilyen módon sértették az állampárt vagy a rendszer érdekeit, vagy nem feleltek meg a kommunista ideológiának. az underground kultúra képviselőinek munkái jórészt ebbe a kategóriába estek.
ekkoriban a mikrofonengedélyek (igen, volt ilyen) kiadása is az állami szervek hatáskörébe tartozott. az engedélyek kiadása a média irányítói és az állampárt döntéshozóinak politikai és ideológiai érdekei szerint alakultak.
nekem az underground, a kalózrádió, a tilos rádió adja a podcastelés szellemiségét, de mint láthatjuk, a mainstream gyorsan bekebelezte a műfajt a covid ideje alatt.
szóval ilyesmikről fogom lökni a rizsát a hélia szállóban. ja és ki után lépek a színpadra?! KAP (kovács andrás péter) lesz előttem, szóval teljesen bizonyos, hogy esélyem sincs nagyot alakítani magyarország egyik legjobb előadója után.
olyan ez a helyzet, mintha az amatőr punk együttesem koncertjén a rolling stones lenne az előzenekarunk. innen szép nyerni…
podcast
a bezzeg a svédek csatornán egy picit elmerengtem a kibucban töltött sorsfordító időszakomról.
a halottnak a coach eheti epizódjában pedig a jövőbe repítelek, ahol a mesterséges intelligenciával szerelt személyi asszisztensek sokkal bensőségesebb viszonyban lesznek velünk, mint azt ma el tudnánk képzelni. még matthew mcconaughey is felbukkan az adásban!
az angol nyelvű műsorfolyam is robog tovább, hétfőn megjelent egy epizód, amiben arról mesélek, miért nem jó ötlet lemondani egy coaching ülést a legnagyobb munkahelyi káosz közepette.
hallgasd meg a kedvenc podcast lejátszódon és mesélj róla egy barátodnak, ha tetszett.
tévé
annyira, de annyira gyönyörű sorozatot találtam az hbo-n, hogy muszáj vagyok ajánlani. kb. egy levegővel néztem végig az első évad 7 epizódját, amelyben egy teljesen átlagos amerikai kisvárosban, teljesen hétköznapi sorsokat ismerhetünk meg pár kakukktojás barátságán keresztül.
Somebody Somewhere | HBO
a kutakodásaim során kiderült, hogy a főszereplőnek - bridget everett-nek - volt egy rövid zenei karrierje, melynek részeként iszonyat vicces és trágár albumot adott ki. extra izgalom, hogy a basszgitáros ebben a projektben nem más volt, mint adam horovitz (ad-rock) a beastie boys-ból.
wow!
na ennyi voltam mára.
a legjobbakat!
andrás
Kedves András! Biztosan nagyon szuper lesz a podcast-fest!! Milyen jó, hogy már van ilyen, remélem, lesz belőle podcast és majd meg lehet utólag is hallgatni. Kérdésedre válaszolva, aki podcastokat készit, fontos, hogy érthetően tudjon beszélni, vagyis foglalkozzon beszédtechnikával, dolgozzon a hadaráson, az nagyon zavaró. Egy jó hangszin se hátrány. Engem még mindig zavar a káromkodás, a túlmacsózás és még ha extra intelligens maga a tartalom, akkor is nehezemre esik meghallgatni. A szakbarbárokat a legjobb hallgatni (szerintem), akik valóban mélyen ismerik a témát, amiről beszélgetnek vagy amiről kérdeznek.
A múltkor nem sikerült meghallgatnom KAP egy saját podcastját, ahol Nagyemberekkel beszélget, a vizilabda aranycsapat két extagját hivta meg, de szerintem annyira zavarban volt a mélységes, őszinte tisztelettől, ami benne a szupersportoló-sztárokkal kapcsolatban létezett, hogy már én is zavarba jöttem. Aranyos volt, de számomra nem volt hallgatható. Szóval, azt akarom mondani, mindenki lehet olykor nünüke, még ha a csúcson is van. A KAP az KAP, a Bán András meg Bán András, úgyhogy, nem is kérdés, hogy nincs miért aggódni.
Soküdv, Martina