HH124 🚀✨ szabaddá válni nem sci-fi

szia kedves olvasó!

hogy vagy? sikerült visszarázódnod a megszokott rutinjaid közé így szeptember elején? 

a nyári szabadság mindig remek lehetőség arra, hogy kipihenve magunkat, picit eltávolodva a hétköznapoktól megvizsgáljuk, miként is alakítjuk - rosszabb esetben mások hogyan alakítják - az életünket. minél nagyobb az ellenállás az őszi újrakezdéssel szemben, valószínűleg annál kevésbé néz ki úgy az életed, ahogyan szeretnéd. 

én iszonyatosan hálás vagyok azért, hogy a magam ura lehetek a munkámban és a hosszú nyári pihenés végén már alig vártam, hogy visszatérjek a hétköznapjaimba, ahol kifejezetten szeretem a kialakított struktúrákat; a nyári pörgés közepette eléggé hiányoztak a mindennapi szokásaim. 

az egyik ilyen szokás például a pénteki családi mozizás otthon, ami a svédeknél a ‘fredgsmyss’ kategóriába esik. ez a kifejezés azt jelenti, hogy péntek esténként kényeztetjük magunkat a családdal, barátokkal vagy partnerrel. ez az együttlét lehetőséget teremt arra, hogy valami finomat együnk, filmet nézzünk, játsszunk vagy egyszerűen csak beszélgessünk. ez egy szuper módja annak, hogy kikapcsolódjunk egy hosszú hét után és élvezzük egymás társaságát.

én óriási filmrajongó vagyok, ez az egyik kedvenc művészeti formám. az egész kisgyerek koromban kezdődött, a nagymamámnak köszönhetően, aki rendszeresen vitt moziba. a legnagyobb hatást a star wars tette rám kisiskolás koromban. a 80-as évek szürkeségében elrepülni egy messzi-messzi galaxisba valami felfoghatatlan élmény volt. kb. felrobbant az agyam, egy új dimenzió nyílt meg előttem és ami a leginkább felforgatta az életem, hogy egy olyan nagyfokú szabadságot voltam képes átélni a film hatására, amiről korábban álmodozni sem voltam képes.

akkoriban mindenki jedi akart lenni a suliban, de én han solo karakterével tudtam a leginkább azonosulni, aki hűséges társávál, chewie-val szelte föl s alá a galaxist. a történet szerint ő egy csempész volt, egy erkölcstelen zsoldos, akit csak a pénz érdekel, de természetesen kiderült, hogy a kemény felszín alatt érző szív dobog. 

ami nagyon megfogott benne, az nem a macho-ság volt, hanem hogy mennyire a maga ura, hogy nincs klasszikus értelemben vett munkahelye, mindig van lehetősége fénysebességre kapcsolni egy rázós élethelyzetben és elhúzni egy új bolygóra. szimpatizált a lázadókkal, segítette őket győzedelmeskedni, de nem volt túlságosan elkötelezett az ügy iránt, mindig magát helyezte előtérbe.

iszonyatosan inspirált ez a szabadság, ez az önállóság, ilyen életre vágytam én is. 

48 évesen már kinőttem a gyerekmesék világából, de a disney-nek köszönhetően sikerült átadnom a star wars rajongásomat a lányomnak is, akivel rendszeresen együtt nézzük a galaxis legújabb kalandjait péntekenként.

most éppen az ashoka című sorozat megy, ami nekem már nagyon gyermeteg a sok piff-puff-dirr-durr-ral meg a folyamatos fénykardozásokkal, de örömmel nézem, mert ez számomra minőségi idő a javából.

a disney diverzitás-részlege dícséretesen hatékony munkát végzett. ennek hála érdekes élmény volt megtapasztalni, hogy milyen érzés lehetett az elmúlt évtizedekben a nőknek, s főleg a színes bőrűeknek filmeket nézni. spoiler alert: nem jó.

az ashoka második epizódjának közepén hasított belém a jeges felismerés, hogy szinte az összes karakter nő, plusz a főbb szereplők közül senki sem fehér bőrű. valószínűleg ezért is vagyok képtelen azonosulni bármelyik karakterrel.

már kezdett is megfogalmazódni bennem, hogy mennyire túltolták a PC bringát disney-éknél, de aztán bevillant, hogy talán szándékosan okoznak ilyen érzést a fehér, középkorú, középosztálybeli ciszhetero seggemnek. ettől a gondolattól elmosolyodtam, ellazulva hátra dőltem a kanapén és mosolyogva betoltam az arcomba némi chips-et, miközben örömmel pillantottam a kiskamasz lányomra, aki teljes beleéléssel nézte, hogyan verik gyagyára a kemény csajok az arctalan gonoszokat. 

ő is biztosan inspirálódik ebből és remélem majd képes lesz úgy alakítani az életét, hogy jól érezze benne magát!

kampány

erről jut eszembe, hogy te mennyire vagy elégedett a hétköznapjaiddal? mennyire érzed, hogy a saját igényeid szerint alakul az életed? 

ha sok minden van, amin szívesen változtatnál, de eddig még nem sikerült, akkor egy kis segítség jól jöhet. 

szeretnél jobban bánni az időddel és az energiáddal? szeretnél határozottabban kiállni magadért és nemet mondani, amikor szükséges? szeretnél tudatosabban élni és elkerülni a kiégést?

akkor csatlakozz hozzánk a nyolc hetes élő online csoportos burnout prevenciós programunkon, ahol megtanulod, hogyan alakíts ki olyan szokásokat és rutinokat, amelyek segítenek a mindennapi kihívásokkal megbirkózni. 

a program során megismered azokat a mintázatokat, amelyek eddig hátráltattak az életedben, és konkrét eszközöket kapsz ahhoz, hogy hatékony kommunikációs és életvezetési stratégiákat alkalmazz.

az idei utolsó csoport 2023. szeptember 18-án indul, és 2 hetente fogunk találkozni az online térben hétfőnként 18-21 óráig. 

részletek és jelentkezés a honlapomon, de írj rám nyugodtan erre az emailre válaszolva, ha bármi kérdésed van. segítek eldönteni neked való-e a program. 

amúgy már csak néhány szabad hely maradt…

podcast

múlt héten kísérleti jelleggel elkezdtem audio formátumban is megosztani a heti hírlevelet, csekkold le, ha érdekel - a visszajelzések után mostantól péntekenként 13h-től elérhető lesz az aktuális szám hangos változata a HAC csatornáján.

a HAC legfrissebb, szerdai epizódjában az asszertivitásról beszélek, arról, hogy miért nem csodafegyver, megosztok egy korábbi csoportos coaching foglalkozáson beindult vitát a témáról és

azt is elárulom, hogyan nyerhetsz a lottón.

tudom, félelmetes tud lenni asszertívan kiállni a jogainkért, a méltóságunkért, de hidd el, nem reménytelen. persze van esély arra, hogy ignorálni fogják a kérésünket, de az is benne van a pakliban, hogy teljesítik azt. 

hallgasd meg az új részt a kedvenc lejátszódon, hogy többet megtudj erről a jedi kommunikációs készségről!

naplózás

amúgy a te életedben mi az a helyzet, ahol nem tartod érdemesnek megpróbálni az asszertív kommunikációt? 

• mik azok a korábbi emlékek, tapasztalatok, ami miatt esélytelennek véled a helyzetet? 

• mi lenne, ha mégis megpróbálnád? 

• és milyen következményei lesznek, ha nem tartják tiszteletben a kérésedet?

ezeket a kérdéseket érdemes átgondolni és leírni magadnak, mit gondolsz róluk, illetve egy akciótervet formálni a cselekvésre.

na ennyi voltam mára, köszönöm a figyelmet.

ha szeretnéd intergalaktikus szintre gyúrni magad asszertivitásból, akkor irány a csoportos program!

üdv

andrás