HH132 ✋ boldog szülinapot!

minden nap ünnep

szia kedves olvasó!

hogy vagy? te szereted a szülinapokat? szereted a sajátodat? és ünnepel(tet)ni magad?

én nem annyira vagyok oda az egészért, bár a születésnap eggyel jobb, mint a teljesen mesterséges névnap: “koccintsunk béláim és igyunk egy pohárkával, ez a mi napunk szerte a világban!”.

a születésnappal is az a bajom, hogy nincs mögötte teljesítmény. sokkal szívesebben szervezek partit és ünneplek formálisan valami nagy mérföldkövet, mint például egy könyv kiadása, az első lakás megvásárlása, diplomázás vagy mondjuk egy sikeres podcast fennálásának 5. évfordulója.  

egy személy születésnapja meg miről szól? hogy éljen, megint öregebb lettél egy évvel? ezt minden áldott nap elmondhatjuk magunkról.

az viszont mindenkinek fontos, hogy érezze: létezik. és ezt már sokkal inkább érdemes ünnepelni: “hurrá, itt vagy, jó, hogy vagy!” erre minden egyes nap szükségünk van. mindannyiunknak. 

olyan ez, mint a munkahelyi visszajelzés, feedback, a teljesítményértékelés. 

amióta a HR különböző rendszereket erőltetett a beosztottak emberi mivoltáról tudomást nem vevő vezetőkre, azóta dolgozók milliói rettegnek rendszeresen az éves egyszeri nagy leülés előtt, hogy vajon most mi fog rólam kiderülni? mennyire vagyok hasznos a cégnél? jól végzem a munkám, vagy mindjárt kirúgnak? 

óriási stressz ez az évi egy visszajelzés, ahol ráadásul a legtöbb fent említett főnök valami homályos maszatolásba kezd, mert neki is kellemetlen a szitu.

a performance review miatti fölösleges rettegés mellett a másik nagy baj az, hogy egész évben nem kapunk visszajelzést arról, hogy de jó, hogy ott vagyunk, értékelnek minket, illetve valószínűleg nem szólnak egyből, ha elcseszünk valamit, nem is tudjuk így azonnal korrigálni. 

vezetőként mindig azzal nyugtattam a csapatom szorongó tagjait a nagy éves feedback session-ök előtt, hogy semmi meglepetés nem fogja őket érni - ha mégis így lenne, akkor az azt jelenti, hogy én nem végeztem jól a munkámat.

arra bátorítalak kedves olvasó, hogy mind a munkahelyeden (mindegy, hogy főnök vagy-e vagy sem), mind a magánéletedben igyekezz minden nap visszajelzéseket adni a körülötted lévő embereknek. ez lehet egy szimpla köszönönet valami hétköznapi feladat elvégzéséért, lehet egy mosoly, egy érdeklődő kérdés, de persze azzal is jót teszel, ha a lehető leghamarabb asszertívan elmondod, ha valamit szeretnél másként. 

hidd el, hogy csodák fognak történni! ráadásul, ha sikerül egy feedback kultúrát meghonosítanod a csapatodban, családodban, baráti körödben, akkor a sok megerősítés mentén az a néhány nehezebb beszélgetés sem lesz olyan kínkeserves. 

szóval nem vagyok nagy szülinapozós, de a halottnak a coach podcast 5. évfordulójára büszke vagyok. rengeteg megerősítést kapok tőletek drága hallgatók, tudom, hogy van értelme csinálnom az egészet, érzem, hogy létezek. 

sötétebb pillanataimban még az is eszembe jut, hogy ha esetleg hirtelen meghalnék, akkor is még hónapokig jönnének ki új adások (igen, 2024. márciusig be van programozva előre minden - a műsorváltoztatás jogának fenntartása mellet) és ettől azonnal csökken az esetleges halálszorongásom.

gyertek hát, ünnepeljünk együtt november 9-én a lumen kávézó koncerttermében! 

18:30-tól ott leszünk, a bár nyitva, az élő felvétel 19:00-kor kezdődik, s utána még maradunk bandázni, ameddig bírjuk. részletek és jegy elővétel a honlapomon.

amennyiben nem tudsz eljönni, de szeretnéd megajándékozni a HAC-t valami kedvességgel, akkor kérlek adj 5 csillagot a spotify-on és az apple podcasts appben, ahol szöveges értékelést is hagyhatnál! köszönöm

podcast

a héten nincs új HAC epizód, hagyok időt, hogy utolérd magad a nagy contentoverflowban. november 8-án ünnepi adással jelentkezem, amiben a legelső epizód vendége, volt kollegám Judit jön vissza, hogy elmesélje a fantasztikus karrierváltását és felépülését az öt évvel ezelőtti teljes kiégése után.

érdemes meghallgatni az eredeti beszélgetést, kíváncsi vagyok, szerinted mennyit fejlődött a podcast azóta?

a november 9-i ünnepi találkozóról élő felvétel készül, amit két héttel később fogok kitenni a csatornára. ha van bármi kérdésed a szülinapi adásba, akkor azt erre a mailre válaszolva kérlek írd meg nekem, s én pedig válaszolok majd rá a színpadon. visszajelzéseket is szívesen beolvasok. 

kis meglepetéssel készülök a bezzeg a svédek podcast vasárnap hajnali adásával, amiben egy a hazaköltözés atyai aspektusáról szóló versemet olvassa fel egy jól ismert színészóriás. ha nem akarsz róla lemaradni, akkor iratkozz fel a BAS-ra a kedvenc podcast lejátszódon!

király dokumnetumfilm

félek, hogy ez csak a svédországi netflixen elérhető (VPN-esek előnyben), de iszonyat érdekes portrét készítettek Carl XVI. Gustav uralkodó trónaralépésének 50. évfordulójára. 

ha svéd vagy akkor inkább az svt playen nézd meg a hosszabb, 3 részes verziót

szóval abszolút nem vagyok királyságpárti - sőt, felháborodással vegyes döbbenettel szemlélem a monarchiát -, de ez a film valami iszonyat érdekes. egyrészt a riporter csaj (Karin af Klintberg) zseniálisan éri el azt, hogy a pompa mögé lássunk. nem is a riportok annyira érdekesek, mint az elvileg off recordnak gondolt képsorok, interakciók. másrészt a svéd sajtószabadság magas foka egy magyar szemnek különösen szokatlan bír lenni.

ami nagyon durva, hogy miközben sokan fújnak a királyra a privilégiumai, a pénze miatt, nem gondolunk arra, hogy gyakorlatilag születésétől fogva az egész élete egy olyan hagyomány szolgálatára van feláldozva, amit talán ő sem ért, de megkérdőjelezni nincs lehetősége. a végére már kb. sajnáltam ezt az antiszociális, egyáltalán nem szimpatikus alakot. 

szeretettel ajánlom, és ha sehogy sem tudod elérni, akkor legalább a filmhez készült zenét hallgasd meg, zseniális:

amúgy az egész albumot érdemes megtekinteni.

ennyi voltam mára, köszi a figyelemed.

jövő héten személyesen találkozunk 9-én este a lumen kávézóban.

addig is a legjobbakat!

üdv

andrás