HH169 🩸 hit, remény és vérontás
költői magasságok évkezdéshez
szia kedves olvasó!
kettőt pislogtunk és már el is telt a január nagyobbik fele. elképesztő milyen furcsán telik az idő, nekem egyszerre volt rövid, és nagyon sűrű ez az évkezdés, mostanra talán elértem az utazó magasságot.
épp most fejezem be Nick Cave hit, remény és vérontás című könyvét, ami elég nagy hatással van rám. mondjuk szerintem az utolsó 100 oldal már nem kellett volna, mert kezdem megutálni a főhőst, akinek a zenéjét amúgy eléggé kedvelem. tök jó úgy olvasni egy könyvet, hogy közben elő-előveszem a telóm és meghallgatom azt a számot, amelynek az alkotási folyamatáról éppen mesél - tiszta multimédiás élmény.
sokat beszél Nick Cave a gyászról és a 15 éves fia elvesztése után felerősödő vallásos hitéről, arról, hogy a nagyon racionális elméje hogyan engedi be a megmagyarázhatatlant, isten létezését.
fontos feladatnak tartom személyes szinten is megtanulni együtt élni a bennünk és a világban létező ellentmondásokkal. olyan ez, mint a kvantumfizika, hogy egy részecske egyszerre lehet két helyen. van is egy erős rész ezzel kapcsolatban a könyvben, ahol a heroinfüggő korszakáról mesél a rocksztár:
“volt olyan, hogy felkeltem egy hotelszobában, körülöttem egy turnén töltött éjszaka törmelékei, üres üvegek, drogos kellékek, esetleg egy idegen az ágyamban, az egész szarság együtt, ugyanakkor egy nyitott biblia is, aláhúzott részekkel.”
a másik gondolat, ami rezonált velem az alkotásról szól:
“aggasztott valaha, hogy menet közben elkerülhetetlenül elvesztettél néhány rajongót?”
“hát, az ellenkezője sokkal rosszabb. ha ragaszkodsz a biztonságos ötlethez, az hamarosan túlzottan is ismerős lesz, a közönség pedig megunja, aztán már dühös is lesz miatta. fogalmazzunk élesen: a közönség sosem diktálhatja, hogy merre haladjon a művész. ezt csupa szeretettel mondom, de a művész nem azért létezik, hogy kiszolgálja a közönséget. a művész azért létezik, hogy a gondolatot szolgálja. a gondolat az a fény, amely a közönséget és a művészt is egy jobb helyre vezeti.”
“mit értesz egy jobb hely alatt?”
“jobb létezést, azt hiszem.”
én nem vagyok zenész vagy képzőművész, de mégis az az eszmeiség vezérel a podcast készítésben és minden másban.
te mennyire tekintesz magadra művészként? mi a te alkotásod? szerintem nekünk botfülűeknek, fakezűeknek is megvan a lehetőségük, hogy életművészek legyünk. ebben a felfogásban végső soron az életünk a műalkotás.
élhetsz egy olyan életet, amit szívesen nézegetsz majd a halálos ágyadon és azzal, ahogyan jelen vagy egy jobb hellyé teszed a világot magadnak és másoknak is. a te döntésed.
podcast
idén változás állt be a műsorrendbe. nincs több szerdai HAC megjelenés, átköltöztek a beszélgetős és solo epizódok is péntekre, a hangos hírlevél mellé.
január elsején még kitettem egy manifesto-t, amiben összefoglaltam minden fontosat, amit a mentális egészségről, a minket körülvevő világról és ezek kölcsönhatásáról gondolok. nem állítok kevesebbet, mint hogy 2025-ben arra törekedni, hogy épeszű maradj, az politikai tett.
ha idén csak 6 perced van podcasteket hallgatni, akkor ez legyen az:
és az első pénteki nagy adás is kijött, ami annyiban különleges, hogy újév napján online rögzítettem 8 bátor és extra jófej hallgatóval. egy másik jó fej hallgató ezt írta róla:
“kajak jó volt ez az utolsó adás, rendhagyó volt, plusz hogy a hallgatóid így meg tudtak nyílni... zseni! tökre sok reményt ad, hogy vannak még jófej intelligens emberek :))) ez a 131.epizod (meg akkor is, ha voltak dark témák) tökre pozitív volt és jól esett. köszi!”
kell-e még valamit mondanom itt az ajánlóban?
közben a BRO podcast is dübörög, január 3-án többek közt azon merengtünk Józsival, hogy vajon mitől magyar a magyar kultúra és mitől svéd a svéd?
holnap (január 18-án) reggel lesz a következő felvétel, ha van kérdésed az adásba, akkor erre az emailre válaszolva írd meg!
BRO live
március 9-én 14h-kor a tervek szerint élő, nyilvános BRO felvételt tartunk annak örömére, hogy Józsiék pestre látogatnak. Buru Évi volt annyira kedves, hogy megálmodja ezt a rendezvényt a fabrik kávézóba. biztosan szuper lesz, remélem eljössz!
ez a kép még 2022 nyarán készült azon a bizonyos södermalmi padon, ahol péntekenként órákat dumáltunk és nagyon stílusos járókelőket spot-oltunk. ezeket a beszélgetéseket igyekszünk életben tartani a bezzeg a svédek BRO podcastjában
tévé
az apple tv+on a zseniális ted lasso utánlövése a shrinking (mellékszerepben han solo), amit szkeptikusan fogadtam. fanyalodtam is rendesen az első évad során, mivel nagyon természetellenes karakterek vannak, túl frappánsak a vicces párbeszédek és a még gödörben lévő emberek is rendkívül egyben vannak.
az ünnepek alatt letoltam a második évadot és a végén azt vettem észre, hogy sírdogálok, és megszerettem a szereplőket. hmm, lehet, hogy mégsem szar? te már láttad?
a Cunk on Life a netflixen a legjobb angol humor vonalat viszi, melyet anno Ali G emelt világszintre. a műfaj lényege, hogy egy full retard riporter a komoly vendégektől óriás baromságokat kérdez fapofával. ezen sokat röhögtem hangosan:
a búcsúzás előtt már csak annyit, hogy a hétfőn induló csoportomba még jelentkezhetsz last minute a honlapomon keresztül.
köszi a figyelmed, a legjobbakat!
andrás
Én azt szeretném megkérdezni Józsitól h milyen vaxot használ a bajszához amitől ilyen szépen és tartósan kunkorodik? Köszönöm 🤩