szia kedves olvasó!
hogy vagy? remélem élvezed te is a késve érkezett tavaszt. többször felmerült bennem a gondolat, hogy visszakérem a pénzem, hiszen a stockholmból hazaköltözésnél nem erre az időjárásra fizettem be!
mielőtt pestre költöztünk elkezdtem egy szellemi tornagyakorlatot fejben. tudatosan arra próbálom rávenni magam, hogy ne a hírekből ítéljem meg, milyen az életem, hanem a hétköznapi interakcióim, élményeim alapján.
ha így vizsgálom az elmúlt kilenc hónapot, akkor kifejezetten elégedett vagyok, mindent megkaptam, amit a hazaköltözéstől vártam.
ha viszont a híreket olvasom, a social media oldalakat pörgetem, akkor egy teljesen más világ rajzolódik ki. nyakunkon a világháború (?), gyűlölködés, kicsinyesség, képmutatás, válság, alkalmatlan emberek a hatalmon, kiszámíthatatlanság, veszély mindenütt, azok a magyarok is lelépnének innen, akik sosem akartak külföldre menni.
hogy létezik, hogy ennyire nagy a szakadék a saját kis életemben és az online térben szerzett tapasztalataim között? van-e egyáltalán különbség a kettő közt, elválaszthatók-e a kettő egymástól?
mikor van az, hogy homokba dugom a fejem és mikor, hogy egészséges határokat tartok az internettel szemben?
szerintem mára elértünk oda, hogy a digitális lét határozza meg a tudatot.
nagyon régóta foglalkoztat, hogy miként őrizzük meg az ép eszünket az internetre kapcsolva, hogyan boldoguljunk az életünkben a virtuális és a való világok között egyensúlyozva?
mostantól kezdve kinyitom ezt az útkeresést a podcastben is. olvass tovább a részletekért!
podcast
6 év és több, mint 700 ezer letöltés után eljött az idő, hogy valami újdonságot hozzak a halottnak a coach csatornára. mindig is próbáltam megújulni, kísérletezni, így jöttek a normál számozott beszélgetős nagy adások mellé a számozatlan solo epizódok, majd a hangos hírlevél, amelyet HH+aktuális sorszámmal jelöltem a hozzám hasonlóan OCD-s rendszerető hallgatók kedvéért (ez ugye a HH174).
évek óta vágytam arra, hogy a HAC-ban legyen egy állandó társam, magyarul egy co-host, akivel kialakulhatnak olyan dinamikák, amelyek elképzelhetetlenek egy interjú podcastban, ahol ráadásul az adás minőségét nagymértékben befolyásolja a meghívott vendég személye és sztorija.
ráadásul 305 adás után már úgy érzem eléggé alaposan körüljártuk a kiégés-felépülés-munkahely bermuda háromszöget, és szeretnék olyan kérdésekkel IS foglalkozni az adásban, amelyek picit túlmutatnak ezen a témakörön, de még mindig a mentális egészség megőrzése és egy számunkra otthonos élet kialakításával foglalkoznak.
meg is született az új sorozat. a pilot epizód címe: VV1 virtuális világvége: analóg vs. digitális gyerekkor - a VV+számozás fogja megkülönböztetni szemre ezt az új műsort a HAC csatornán, társműsorvezetőm pedig a gen Z-t képviselő digitális bennszülött, Orosz Réka media artist, social media és marketing guru.
az új szériában megvizsgáljuk az összefüggéseket az online tér minősége és a mentális egészségünk alakulása között. olyan húsbavágó témákat dolgozunk fel az adásokban, mint a nagy social media platformok elszaródása, a társas kapcsolataink és közösségeink átalakulása, a párkeresés kihívásai, a munka világának változása, az AI általi fenyegetettség, a brain rot és a moslék tartalmak tarolása a neten és hogy van-e még egyáltalán magánélet?
hallgasd meg az első részt, amiben megismerkedhetsz Rékával, és elmeséljük, milyen volt on-, illetve offline felnőni.
a bezzeg a svédek csatornán amúgy nagy sikernek bizonyult már ez a recept, ahogyan a BRO-t elindítottuk Deák D Józsi barátommal. tényleg, hallottad már a legutóbbi epizódot?
és fel vagy iratkozva rendesen mindkét podcastra ott, ahol hallgatni szoktál?
sorozat
tudom, hogy mindenki az adolesence sorozat kapcsán volt elalélva az elmúlt időszakban (amúgy erről is beszélünk a VV1 epizódban), de nekem végre sikerült megnéznem egy másik angol drámasorozatot a netflixen, mégpedig a baby reindeer-t. hát ez sem felhőtlen szórakozás, viszont nálam 10/10. el-ké-pesz-tő. csak erős idegzetűeknek, de nekik nagy szeretettel ajánlom! jelige: “tartsd a határaidat”
könyv
minél több a moslék film és sorozat a végtelen számú streaming platformon, annál nagyobb elszántsággal veszek könyvet a kezembe. nem szeretem, amikor emberek könyvhegyekkel fotózkodnak, és azzal menőznek, mennyit olvastak, ezzel kisebbségi érzést keltve a szemlélőben - de most gyanús vagyok magamnak, hogy egy picit én is így viselkedem.
mindegy, nem mentegetőzöm azért, hogy tudtam időt teremteni magamnak arra, hogy jó könyveket olvassak. az elmúlt hetek termése:
„budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. gyere, gyere, bárki vagy is, csinálj egy budapestet.” ez az Esterházy Pétertől származó idézet lett a Budapest Nagyregény mottója, egyben kulcs a város megértéséhez és persze a gondolat tökre rímel a bevezetőmben taglaltakra. budapest nagyregény
nagyon erős, asszem mára klasszikussá vált regény: John Williams: Stoner
a hónap meglepetése, újabb reménysugár a kortárs magyar irodalom egén: P. Szathmáry István: Bánatos férfiak kézikönyve
mindhármat nagyon csíptem, de István első regényét kiemelten ajánlom. meghallgathatod a vele készült beszélgetésemet a HAC133. epizódjában.
zene
fanboy lettem, nem is értem, hogyan nem tudtam Noga Erez-ről eddig?! Józsi mutatta, dumáltunk is hosszasan a témáról a legutóbbi BRO epizódban.
a kedvenc stílusaimat mixeli egybe a hip-hopos, jazzes, funkos hangzásával. be is raktuk a BRO podcast zenéi playlistbe az A+ c. számot.
na ennyi volt a mai ajánló, jó hétvégét és stay tuned!
üdv
andrás
Köszi a könyvajánlót, mostanában sok vacakba futottam bele…