HH2☝choose life 2
a halottnak a coach legutóbbi epizódjában a 054. felhasznált felhasználók, elrontott internet címűben deák józsi designer barátommal arról beszélgettünk, hogy miért és hogyan rabolják el a figyelmünket a tech cégek, milyen módszerekkel tesznek minket függővé és miként befolyásolják tudatosan (a megrendelő szándéka szerint) a viselkedésünket jó pénzért.
én általában szorongani kezdek, ha ilyen témáról hallok vagy arról, hogyan tesszük tönkre a bolygónkat. ez okból még meg sem mertem nézni david attenborough legújabb filmjét a netflixen, de nyilván nem célravezető a homokba dugni a fejünket.
sokat lehet tanulni józsitól a legutóbbi beszélgetésünkből. sokkal könnyebb tudatossá válni, ha kimondjuk mi okoz problémát, mit szeretnénk elérni és megnézzük milyen lehetőségeink vannak. ebben is segít az 54. adás.
a beszélgetésünk hatására felismertem, hogy az utóbbi időszakban megváltozott a szerepem az interneten. fogyasztóból alkotóvá váltam (persze az időm egy részében maradtam továbbra is fogyasztó). alkotónak lenni rengeteg felelősséggel jár. például ha téged ráveszlek, hogy egy információval és haszontalan szarságokkal telezsúfolt zajos világban eltöltsél 5 percet ennek az emailnek az elolvasásával, akkor kutya kötelességem, hogy cserébe megfelelő ellenértéket szolgáltassak neked.
nagyon szeretném, hogy a számomra fontos üzenet minél több értő emberhez eljusson és ezáltal segítsek a “fogyasztóimnak” jobbá tenni egy picit a napját, de ehhez egy rettenetesen túlzsúfolt térben kell hallatni a hangomat. nincsen nagy költségvetésem (semmilyen sincs) marketing kampányokra, így gerilla módszerekhez kell folyamodjak, illetve bíznom kell az organikus növekedésben, ami eddig hálisten eléggé jól ment. nagy a kísértés, hogy én is zajongjak ebben a környezetben, hogy biztos meghalljanak, de igyekszem visszafogni magam.
van egy nagyon jó metafora, ami segít nekem eligazodni az internet háborgó tengerén:
az információ olyan, mint a táplálék és ennek megfelelően kell fogysztani! megfelelő mennyiségben és jó minőségben.
az nem igazán válik hasznunkra, ha folyamatosan junk fooddal tömjük magunkat. ugyanígy figyeljünk oda a média fogyasztásunkra is!
“tartalomgyártóként” pedig én is próbálok finom, egészséges és mértékletes adagokat az asztalodra tenni.
simple life
a school of life házi filozófusa ebben a rövid animált videóban gyönyörűen kifejti, hogy hogyan kezdünk automatikusan szorongani, amikor túlterheljük az idegrendszerünket és elmagyarázza, hogy miért muszáj minden szellemileg aktívan töltött óra után legalább tíz percet pihenni.
innen is csókoltatom a #lifehack és produktivitás hívők nagy tömegét. ja tényleg, a produktivitás podcastes vendégszereplésemet hallottad már? pont ez a téma benne…
choose life 2
láttad a trainspotting és t2 című alapműveket? az első rész megjelenésekor 21 éves voltam, meghatározó időszaka volt az életemnek, amiben nagy hatással volt rám a filmben megismert kortárs karakterek sorsa és életfelfogása. a mi életünkben is jelszó lett a ‘choose life’.
látnod kell ewan mcgregor zseniális kirohanását. nekem ezredszerre is borsódzik a hátam.
42 évesen a második részt látva, amikor a midlife crisis már kifejtette a hatását rajtam tudtam, hogy szintén nagyon fontos, korszakalkotó éveimet élem. olyan szempontból nosztalgiát éreztem, hogy a 21 évvel azelőtti legjobb bartaimmal szívesen megosztanám ismét ezt a fontos korszakot és a gondolatokat, eszményeket, ami valószínűleg meghatározza a következő évtizedek irányát.
spoiler alert!!! a 2. részben megnyugtat, hogy amikor minden összeomlik, akkor az igaz barátok és a család ott vannak, lehet rájuk számítani. szerintem ezt kéne választani, hogy ott vagyunk egymásnak. a napi 2 órás munkába járás, a facebook meg instagram feed updatelése csak pótcselekvés, elvesztegetett idő, elszalasztott élet.
kapcsold ki azt a masinát, amin most ezt olvasod és hívj föl valaki számodra fontos embert. kérdezd meg hogy van és menjetek el kávézni, váltsátok meg a világot!
válaszd az életet!
üdv
andrás