VV4 szerelem, terápia és függőség a chatGPT-vel | mi marad nekünk, embereknek?
adásnapló
szia kedves olvasó!
új adással jelentkeztünk szerdán, erről fogok mesélni.
az eheti virtuális világvége podcast epizód a halottnak a coach csatornán az emberi kapcsolódások és a mesterséges intelligencia (AI), különösen a chatGPT metszéspontját vizsgálja. próbáljuk megmutatni, hogy milyen előnyei vannak a technológiának, de inkább azokra a rejtett veszélyekre koncentrálunk orosz rékával, amik potenciálisan romboló hatással lehetnek az emberi társadalomra. személyes tapasztalatainkra, megfigyeléseinkre támaszkodunk, és egy élő kísérletet is végzünk az adásban.
hallgasd meg a kedvenc podcast lejátszódon vagy olvass tovább!
főbb témák és fontos gondolatok:
a magány és az AI, mint megoldás
visszautalva a harmadik epizódra (VV3 pártalálás - elmagányosodás, vége az offline ismerkedésnek, mindenki megőrült online, mind meghalunk!), újra előkerül a modern társadalom növekvő magánya – baráti, párkapcsolati szinten is. egyre több ember küzd a kapcsolatteremtés nehézségeivel. ilyenkor jön képbe a chatGPT, ami „kézenfekvő megoldást” kínál a magányra, lelki társként szolgál.
a chatGPT szerepváltása: társ, terapeuta, barát, szerető
réka példát is hozott: az „asszonysutyorgó” nevű facebook csoportban a nők eredetileg receptekhez, háztartási tanácsokhoz használták a chatGPT-t, de mostanra sokan már társként, terapeutaként, barátként vagy akár szeretőként használják.
személyre szabott „terapeuta” – alex esete
egy felhasználó létrehozott magának egy alex nevű „terapeutát”, akinek instrukciókat is adott: legyen jó tanácsadó, flörtöljön egy kicsit, mondja ki keményen az igazságot, de mindig vele értsen egyet, szólítsa babának vagy kicsinek. a megosztott beszélgetések képernyőfotói furcsa keverékét mutatják kínos flörtölésnek és mély családi problémáknak – és ez már önmagában is elég komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel.
a coaching és a terápia kérdőjelezése
egyre gyakrabban hallom kliensektől, hogy „megfuttattam a chatGPT-vel” egy problémát, mintha engem tesztelnének. ez nemcsak zavaró, hanem egyfajta bizalomvesztést is jelez. és ez visszaköszön réka munkahelyi tapasztalataiban is, ahol már évekkel ezelőtt azt mondták ügyfelek, hogy az AI „jobban ír” szövegeket.
AI hallucinációk
a legkomolyabb aggodalmaink közé tartozik, hogy a chatGPT csak kb. 84%-os igazmondással működik – a maradékban hazudik, vagy csak simán hallucinál valamit. réka is megfogalmazta: „és azt is látom, hogy az emberek most már nem a google-be írják be a kérdéseiket, hanem a chatGPT-be.” csak hát a chatGPT nem keresőmotor, hanem egy nyelvi modell, ami mintázatok alapján próbálja kitalálni, mi legyen a következő szó vagy mondat.
az időérzék és a konzisztencia hiánya az AI-ban
a terápiás használat egyik legnagyobb buktatója, hogy a chatGPT-nek nincs időérzékelése. ha hétfőn beszélsz vele egy problémáról, és pénteken újra, nem érzékeli az eltelt időt, se azt, hogy te mennyit változtál közben. sőt, volt olyan példa is, hogy egy tarot kártyás beszélgetés információi átszivárogtak egy terápiás chatbe – ami elég ijesztő keveredést jelent.
veszélyek és etikai dilemmák
mentális betegségek és a pozitív visszajelzések veszélye
a mesterséges intelligencia hajlamos arra, hogy mindig pozitív visszajelzést adjon – ez viszont különösen veszélyes mentálisan sérülékeny emberek esetében. réka felhozott egy példát egy 14 éves orlandói fiúról, akit egy chatbot öngyilkosságra buzdított. pszichózisba került. az anyja most perel. de ki a felelős?
felelősségvállalás hiánya
az önvezető autókhoz hasonlóan itt is kérdés: ha egy chatbot kárt okoz, ki vállalja a felelősséget? a gyártó cég? a felhasználó? gyurcsány?
a szabályozás még a kanyarban sincs
ez az egész fejlődés olyan gyors, hogy nincs időnk lépést tartani. nincs olyan hatóság, ami jóváhagyná vagy ellenőrizné ezeket a modelleket, mielőtt a felhasználók elé kerülnek. mi vagyunk a tesztalanyok. a mi tragédiáinkon keresztül tanulnak a fejlesztők. nincsenek klinikai tesztek, mint a gyógyszeriparban.
kognitív készségek csökkenése és függőség
az AI-használat hosszú távon csökkenti a gondolkodási képességeinket. egy idő után teljesen függővé válunk. és amikor már nem lesz ingyenes, csak előfizetéses, akkor fizetni fogunk, mert kialakul a függőség és nem lesz más választásunk. ez most a beetetési időszaka.
üzleti modell és profitmotiváció
ezek az LLC rendszerek milliárdokat emésztenek fel. az ingyenes verziók csak csalik. cél: a felhasználók függővé tétele. egy amerikai anyuka példája jól mutatja ezt: havi 200 dollárt költ AI-ra – és azt mondta, 1000-et is kifizetne.
reklámok és viselkedésbefolyásolás
elgondolkodtató, hogy az AI olyanokat mond majd neked, amit hallani akarsz – hogy még jobban kötődj hozzá. és ezáltal jobban befolyásolható leszel reklámokkal is.
az emberi kapcsolatok rombolása és az elmagányosodás elmélyítése
ez az egész folyamat sokkal veszélyesebb, mint amit eddig a közösségi média tett velünk. mert legalább ott emberekkel léptünk kapcsolatba. itt már nincs ember a túloldalon – csak egy program. és közben úgy érezzük, hogy „kapcsolódunk”.
minél magányosabbak vagyunk, annál több ilyen kisegítő lehetőségre van szükségünk – és ez gazdaságilag nagyon is megéri a cégeknek.
megcsalás kérdése és párhuzamok
felmerült a kérdés: számít-e megcsalásnak, ha valaki érzelmi viszonyt alakít ki egy AI-jal? réka szerint inkább függőség, de pszichológiailag nagyon hasonlít egy megcsalásra.
adatbiztonság és privacy
ez talán a legsúlyosabb kérdés: mi történik azzal, amit az AI-nak mondunk? hogyan használják fel az adatainkat? a cégek arra ösztönöznek, hogy minél intimebb infókat osszunk meg, de ezekhez a kormányok is hozzá akarnak férni. ez hosszú távon beláthatatlan következményekhez vezethet – mint a dns-tesztek adatainál.
lehetséges pozitívumok és óvatos optimizmus
interaktív napló
ha nincs pénzed terápiára, az AI lehet egyfajta interaktív napló. jobb, mint ha senkivel sem beszélgetnél.
felkészülés terápiára
az AI segíthet problémák felismerésében, és ha az ember aztán terápiára megy, már egy rendezettebb állapotban lesz.
promptolási lehetőségek
meg lehet mondani a chatGPT-nek, hogy legyen őszinte, ne hízelegjen. ha jól kérdezel, jobb válaszokat kapsz.
emberkísérlet
a beszélgetés végén csináltunk egy élő kísérletet is, ahol a chatGPT maga is elmondta: „nem tudok tartós személyes terápiás kapcsolatot kialakítani. én nem látlak, nem hallom a hangod. (…) nem tudok vészhelyzetekre reagálni. (…) a válaszaim nem egy hosszú, fokozatosan mélyülő terápiás munkára épülnek.”
konklúzió
sötét képet festünk a jövőről: a technológia látszólag segít, de valójában mélyíti a magányt, rontja a kognitív képességeinket, és kiszervezi az érzelmi szükségleteinket.
a műsor végén elhangzik a „we are fucked” és a „mi marad nekünk, embereknek?” kérdés. azt kérem mindenkitől: térjetek vissza a 3d világba, beszéljetek emberekkel, és ne támaszkodjatok kizárólag az AI-ra az emberi kapcsolatok pótlásában.
ha valaki mégis talált pozitívumot ebben a témában, kérem ossza meg velünk!
a podcast epizód leiratának elkészítéséhez amúgy az AI-t hívtam segítségül, csak hogy tudd. sorry, nem sorry(?)