szia kedves olvasó!
megfigyelted már, hogy milyen sokáig bírja egy ember, mielőtt összeomlik? vagy, hogy milyen hosszú ideig tart például, amíg úgy rendesen elhízik valaki a túlevéstől? hány évig elviseljük a kezeletlen krónikus stresszt, mielőtt kiégünk, mielőtt megjelennek a szorongás folytogató tünetei?
rengeteget kibír a szervezetünk és a pszichénk; a nagy traumáktól eltekintve akár évekig, évtizedekig is elmegy úgy a szekér, hogy nem törik ki a tengelye, hiába terheljük túl.
sokszor csak egy krízis kényszerít rá minket a változtatásra. ilyenkor nagyon nagy meló a végtelenségig megszokott viselkedésmintáinkon változtatni annak érdekében, hogy végre elkezdhessünk egy olyan életet élni, amiben jól tudunk lenni. miután beismeri az ember a fájdalmas bukását, rengeteg régi szarra kell nemet mondani, számos új szokást kell kialakítanunk az életünkben, amelyek egyesével is jó sokáig tartanak. és nem utolsó sorban rengeteget kell pihennünk a felépüléshez.
sokszor ez a változtatás évek terápiájának az eredménye, hosszú coching folyamat gyümölcse, de ilyenkor még nem vagyunk a mester utca végén. számos olyan emberrel beszétem, dolgoztam, akik a verejtékes melót nem kímélve teljesen átalakították az életüket, és végre olyan hétköznapokban élnek, amelyekre mindig is vágytak, DE
DE még mindig felüti a fejét az a fránya szorongás, még mindig egy hullámvasútra hasonlít az életük. ilyenkor szokták sokan teljesen elveszíteni a reményt, feladják, hogy ők valaha is jól legyenek.
pedig pont ilyenkor van szükség egy kis önszeretetre, türelemre, mert az újonnan kialakított rendszereket folyamatosan működtetni kell ahhoz, hogy a kívánt hatás megérkezzen.
hiába álltunk rá például egy egészséges, kalóriaszegény étrendre és kezdtünk el rendszeresen mozogni, azért az a 10 év alatt felszedett X kiló ettől még nem fog másnapra eltűnni. hiába tanultuk meg jobban kezelni a stresszt és alakítottuk át a munkánkat, a kiégés nyomai ettől még nem tűnnek el azonnal.
leginkább a művészet erejével tudom ezt az életszakaszt elmagyarázni, a nagy magyar költő, Lovasi András szavaival:
“...Csak várni kell a hatást
Ami titokban már eljött
De hogy lásd még sok mást
Kell csinálnod a végig
És aszerint lesz nehéz
Hogy a poharadban mi volt
És nem attól amit remélsz…”
szóval, legyünk együttérzőek magunkkal ilyen helyzetben, simogassuk meg magunkat és türelemmel gyakoroljuk az új működési módozatokat, próbáljuk a jelenben élvezni a kis sikereket. hamarosan tényleg meg fog változni az élet. ez garantált.
világmegváltás árengedménnyel black friday-ra!
a januárban induló ‘mindfucktól a mindfulnessig’ elnevezésű élő-online, strukturált csoportos coaching program segít neked a fent taglalt folyamatokban és most [dobpergés] a program árából 50 EUR kedvezményt kapsz, ha november 30-ig regisztrálsz.
fizetni ráér akár két részletben is januárban és februárban.
részletek és jelentkezés a honlapomon. ha bármi kérdésed van, írj rám erre az emailre válaszolva, segítek eldönteni, hogy neked való-e a csoport.
podcastmegváltás élőben
megjelent a várva várt vágatlan születésnapi élő felvétel a kedvenc podcast lejátszódon 115. el kell-e menni a falig? címmel. vendégeim: Boros Hédi, Kiss Anikó és Tamáska Richárd, akik a végén rengeteg szuper hallgatói kérdésre is válaszolnak.
hallgasd meg és kérlek utána szavazz, hogy jönnél-e hasonló rendezvényre a jövőben, mert szeretnék rendszeresen ilyeneket szervezni pesten, ha van rá igény.
comedy
pörgetem az instát a minap, s látom, hogy Louis CK kitesz az storyjába egy stand up-ot, ezzel: “kevés ember nevettetett meg úgy, mint Jessica Kirson”. hát én azonnal ráklikkeltem a linkre az esti lazulásban, és 45 perccel később a begörcsölt állkapcsomat kellett masszíroznom a sok vigyorgás után.
szuperintenzív nő, zseniális improvizáció, zéró politikai korrektség. a nulla anyaggal előadott crowd work lenyűgöző. azért gondolom, elég jó lapokat jelent humorsitaként, ha leszbikus zsidó vagy… mindenestre nézd meg a youtube-on a “no material” című anyagot tőle:
mindig is imádtam az őrülteket (nálam ez egy pozitív jelző), ezért is jön be a másik hasonló improcsászár, Judah Friedlander, akinek a netflixen fent van a szuper specialja “america is the greatest country in the united statest” címmel, melynek egy verzióját volt szerencsém élőben látni stockholmban. ez olyan Koltai-féle illetékes elvtárs vonal, iszonyat vicces:
hálisten nem az első sorban ültünk…
na ennyi voltam mára, köszönöm a figyelmed. jövő héten egy szuper noodle recepttel jövök, ami tényleg 5 perc alatt kész van, mennyei, olcsó és laktató is egyben. mit kívánhat még az ember, nem?
addig is a legjobbakat és ne tétovázz a csoportra való jelentkezéssel, mert a helyek száma limitált!
üdv
andrás
szóval te is tapasztalsz ilyesmit?
Nagyon találó számomra ez az írás is. - Köszönöm