5 Comments

Kedves András. Pont kapóra jött ez a cikk a költözéssel kapcsolatban, ugyanis ezekeben a napokban/hetekben bonyolítok le szüleink hagyatékából fennmaradt tárgyak (de lehet cuccnak is hívni) elszállítását. Rengeteg tárgyat dobtam már így is ki, de csak nem akar elfogyni, újabb és újabb bukkanak elő, a fiókok hátsó részeiből. Valahogy kettőséget érzek, mert ugye jó ezektől megszabadulni (ugyse tudok mit kezdeni velül), tehát boldogság, de vele jön kéz a kézben a szomorúság, hogy mégis el kell válni tőle. Igaz nem mindegy, az elválás hogyan történik, mert ha egyenesen kidobom a szemétbe, akkor nem annyira jó érzés, mintha valakinek odaadom, mert még használható a tárgy. Ezáltal (ezekkel az érzésekkel a tarsolyban), elkezdtem én is redukálni, vagy ha így szebb, akkor minimalizálni a dolgaimat, mert majd amikor én is itt hagyom e földet, akkor az utókornak ne kelljen szenvednie, hogy mi legyen ezekkel cuccokkal. Erről szívesen megosztanám a tapasztalataimat részletesebben, amennyiben érdekli kedves András.

Expand full comment
author

abszolút érdekel. nehéz téma és részvétem

Expand full comment

Köszönöm szépen. Amennyiben megfelelő. holnapi nap nekem jó, akár online akár offline.

Expand full comment
author

bocsánat, féleértettem. jelenleg abszolút nincs kapacitásom beszélgetni - a hírlevélben is írtam az okoról. írásban esetleg? egy email? köszönettel

Expand full comment
Jun 14Liked by andrás bán

Ja, én kérek elnézést, akkor leírom, és elküldöm e-mailben.

Expand full comment